Őszbe érünk...

piroska71•  2016. május 16. 13:31

Ezüstesőn áztam - őszbe értem,

ezüstös tócsa mossa a lábam,

volt, hogy elestem, kopott a térdem -

egykor suhantam a zsenge nyárban,


most őszbe értem, megfontolt lettem -

piros reményem - elérted álmom -

mosolyog, érett már minden sejtem,

életem íze ott van a szádon,


már őszbe értünk - dércsípte vágyak,

hajlik a hátunk, öntudat reccsen,

góliát szilfák, viharvert ágak

menedékéből madárka reppen,


szeretet-bársony takarja testem,

angyalérintés - porcelánemlék -

óvom, nehogy a semmibe vesszen,

nélkülük én csak cseppszilánk lennék...


...ózonablakban várjuk a telet,

múltunk repíti karcos szél - egyszer,

remeg kezemben reszkető kezed,

elmossa álmunk dérszínű-tenger...
















Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pisztrang2016. május 30. 21:55

Mint mindig, ez is remek 😊.

Rozella2016. május 16. 17:34

"életem íze ott van a szádon".. remek gondolat. Tetszett a vers!

Maria_HS2016. május 16. 16:46

Nagyon szép vers jó volt itt nálad!
Maria

Törölt tag2016. május 16. 16:14

Törölt hozzászólás.