Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Édesanyám könnyei...
piroska71• 2013. január 19. 09:36
Harmatcseppnyi lélekgyöngy,
kristálygömbnyi fájdalom,
ezerfelé elgurult -
nem tettem el, fájlalom.
Csillanó, csepp kincseim
dobozkába rejteném. -
Rezgő, fénylő ékkövek
kincsesláda rejtekén.
Ott lapulnak csendesen,
elfeledett kínjai,
felépülnek lelkének
borostyános romjai.
Lecsókolom könnyeit
addig, amíg tehetem!
Viszem aprócska testét -
elbírja a tenyerem!
piroska712013. május 6. 17:47
Köszönöm!
Ibolya.522013. május 6. 17:20
”Lecsókolom könnyeit
addig, amíg tehetem!
Viszem aprócska testét -
elbírja a tenyerem!”
Gyönyörű vers!
Szeretettel Ibi
piroska712013. január 23. 17:12
Köszönöm szépen!
Mamamaci402013. január 23. 16:18
gyönyörű lett!
Paula.S.Tizzis2013. január 23. 11:56
Gyönyörű vers lett!
bakonyiili2013. január 23. 11:33
Kedves Piroska! Kedves versed ''Lélektől lélekig'' Nagyon megérintett, gyönyörű!!!!!!!!!!!!! Üdv: Ili
Kicsikinga2013. január 19. 15:59
Meghatóan szép!!!!
piroska712013. január 19. 14:42
Köszönöm szépen!!!
baramara2013. január 19. 12:09
''Lecsókolom könnyeit
addig, amíg tehetem!
Viszem aprócska testét -
elbírja a tenyerem!''
Piroska! én megsirattam ezt! Gyönyörűen írtad!
pappjani2013. január 19. 11:40
Óva védd, és szorongasd,
mosoly szárnyán oltalmazd!
Kezedben lényegét eskesd,
könnyezőn mindig szeressed... -Szép, megható,
elgondolkodtató fájdalmas, és szeretetteljes igaz vers! -Gratulálok drága Piroskám!
Törölt tag2013. január 19. 11:26
Törölt hozzászólás.