piroska71 blogja

Te vagy a dal, a szó, a csend,

egy tej-fehér, nett pergament,

megfestettél engem egyszer,

aztán többször - végtelenszer,

jövőt, álmot rám pingáltál,

szeretettel megformáltál... 

... szirmaid közt bibe voltam, 

támaszt kaptam, ha botlottam,

hogyha féltem, ölelgettél,

cirógattál, nevelgettél... 

... csintalan és rossz is voltam, 

az öledbe kucorodtam,

rózsavíz-csepp volt a könnyed,

altató a békés csönded, 

halk sóhajod szellővé vált, 

rózsaszirmod bebugyolált,

elpilledtem két karodban,

egy végtelen nyugalomban - 

reánk hunyó csillagoktól, 

édesanya-illatodtól... 

Most mondanék annyi mindent,
kérem inkább a Jóistent,
adja át a szóvirágom -
- míg itt voltál e világon

annyi sok jót cselekedtél,
sokkal többet, mint képzeltél...
... messze mentél - olyan korán,
lábaidnak áldott nyomán

örök-virág bontott szirmot,
csoda virul, szerte - itt-ott,
hátra hagytál annyi szépet -
nem volt hiába a léted...

... inkább lettél halhatatlan -
itt vagy szellőfuvallatban,
mindenhol - több csöpp csodában -
unokáid mosolyában...

Húsvétkor is elküldhetem
virtuális üzenetem -
sajnos, most nem locsolkodunk,
inkább bölcsen gondolkodunk,

ne menj, kérlek, maradj otthon,
szörfözzél most itt a poszton,
mentsd szívedbe amit írok -
üzenetet továbbíttok,

ezért van a Skype, messenger,
tojásnak sem kell a cekker,
küldj egy szmájlit, vagy egy GIF-et,
írj egy verset, ha megihlet,

kontaktust most el kell hagyni,
kis időre le kell fagyni,
ne keseregj, dobj egy puszit,
bepótoljuk, majd a bulit,

művész legyél - fessél tojást,
őrizd ezt a szép népszokást,
küldj egy zenét barátodnak,
süssél, főzzél családodnak,

parfüm helyett szórd az igét,
szavalj el egy kis versikét...
... terjessz reményt - jót és szépet,
óvjad most az egészséged!

Adjon Isten derűt, jövőt,
egy megtisztult eljövendőt,
tojást, páleszt nem kínálok,
szép Húsvétot így kívánok!

I.

Hangzavar volt, káosz, ricsaj,
förtelmesen harsány zsivaj,
énekelt egy vészjós szirén
poshadt tenger bűzös vizén,

elvész nejlon-vitorlákon,
olajfolton, flakonháton,
cet gyomrában gyilkos zálog,
vízben, földön véres tályog,

lúgos habot hány a tenger,
- nézd mit tettél - bűnhődj ember!
Láng-kardjával súlyt a végzet,
bíbor-nyelvvel mindent éget,

örök-béklyó sirály szárnyán,
nincs több hely a híres bárkán,
végzet lova habzó háttal
közénk vágtat - szól egy gyászdal,

király vágtat fakó lován,
gyilkos-ékkő a koronán,
halálos kórt prüszköl, terjeszt,
pánikot és aggályt gerjeszt,

vészt kacag egy rút hiéna,
aztán csend jön, minden néma,
föld tüdeje bűzös, nyüves,
minden kihalt, minden üres,

ember gyarló - szörnyet alkot,
kongatja a vészharangot,
földünk háta terhet cipel,
Isten néma, ő csak figyel...

... kihalt utcák, árva terek,
iskolákban nincsen gyerek,
elnémult és üres gyárak,
félemlített Isten-nyájak...

II.

... Földanyánknak szíve dobban,
csordul könnye patakokban,
napsütésben, madárdalban,
jövő-csíra ott a magban.

Nézd a csodát, lásd meg, kérlek -
lent egy fűszál, fent a bércek,
elkerüljük most a veszélyt,
ad az Isten még egy esélyt!

Csendesedj el, nyughass, alkoss,
legyél méltó a holnaphoz,
Föld lélegzik! Hallod? Szuszog!
Azt sóhajtja - megtisztulok!

Kikelet függ pitypangláncon,
selymes fűben tavaszlábnyom,
színarany a repceszőnyeg,
keresztesék varázst szőnek,

szitakötőnk fürge csillám,
fénylő ékkő hajnal-pillán,
bomló rügyek pattogása,
cserfes patak locsogása

vágyat ébreszt, édes reményt,
bimbót nyitó pötty tüneményt,
nyúló ágak ujja hegyén
rügyet bontó smaragd-levél,

fákon csipkés méz-pongyola,
hűs csermelyen csöpp gondola
rigó füttyre ringatózik,
szellő csóktól fodrozódik,

fűzfavessző vízre hajlik,
tinta-égbolt bodros, habzik,
májuskönnye gyöngyszem - csobban,
issza a föld kis kortyokban,

kósza pille messze illan,
kristályhajnal tükre csillan,
ég cipója lenyűgözi,
szivárvánnyal átkötözi...