rosszkedvűen
Mint száraz ág
Ne vágyd a fényt, csak elvakít
és mögötted árnyékod kúszik,
ne vágyd a mámort, megsemmisít
és józanodva minden megváltozik,
ne vágyd a lángolást, csak eléget,
ha a tűz kialszik hideg a világ,
ne vágyd Istent, nem ismer téged,
időd ha letelt, törsz mint száraz ág.
..és a végére...
Ész nélkül születni, mindent elbukni,
valakinek hinni, ingoványban járni,
jó szeretőt játszani, aztán gyilkolni,
szeplőtlen szüzet látni a szétbaszott
világban, álmodni lecsonkolt álmot,
kurvaként futni, vagy futtatni, megoldott
ruhákat hajtogatni szennyes öblítésre!
Istent festeni a pokolban, mi-végre?
Lógni nyakra tekert semmit hurkolva,
meztelen csúfra vetve a mát holnapra,
lábak között rohadni verejték izzadva,
kompenzált harakirin beleket lemérve,
kegyelmet kérve? Nem!
Élni? Mi-végre?
NE ÁLMODJ CSÓRÓ
Ne álmodj csóró, tedd végre magad helyre,
a rangok, címek lemosnak az útszélére,
csak az árokparton a helyed, nagy kocsik
száguldanak, s lesz aki találkozik
veled, s köztetek csak egy fémtömeg.
Ne álmodj csóró, tedd végre helyre magad,
te koldus vagy, mások zsebe rejti az aranyat,
keress egy kőszegélyt, tedd le a segged,
a lábad már rohadt roncs, hagyd, ne erőltesd,
hogy szembe mégse köpjenek, húzd le a fejed.
PROSPERO ÁTKA
Fújj szél, csavarj ki fákat, törj világot,
zuhogj eső, mosd sárrá a zöld mezőt,
jöjj éjszaka, öld meg a napvilágot,
pörögj pillanat, múlj, ne adj több időt.
Fekete virágok nyíljanak égre,
legyen most a föld a pokol tornáca,
én ördög leszek, bújva angyal bőrbe,
ha Te a jóság, kötelet nyakadra
egy mozdulat és utad a temető.
Ebből az ócska világból elég volt,
pusztuljon el itt minden, nincs teremtő
élőnél ma már többet ér aki holt,
Törj, zúzz orkán, tépd szét az életet,
jobb lenn a pokolban mint odafent.
DE SOKAN VAGYTOK HORGEROK
De sokan vagytok, Horgerok,
és egyre csak szaporodtok,
mint rothadó húsban a nyű,
bírálni nektek mily könnyű.
A hatalom és pénz erő,
ezért vagytok ti a nyerő,
tiszta gondolatotok nincs,
tudjátok, az költői kincs.
Marni kell hát ki írni mer,
nem a szép szó, az erő nyer,
egy falka-vezér irányít,
mindent semmivé silányít.
Bibe-porzó-virág elég,
nincs halál, csupa kék az ég,
és a nép csak rátok figyel,
pláne ha jó-baksis is kell.
Előre gyártott életút,
és hát hiába mély a kút,
az Istennek sem ugrotok,
de sokan vagytok, Horgerok.