IGAZ

Irodalom
petruchio•  2018. július 3. 15:11

Kaláka irodalmi folyóirat 2018 júliusi száma

Megjelent a Kaláka magazin júlusi száma


http://kalaka18julius.homestead.com/index.html


köszönöm a versem közlését


Rendületlenül?


Elkezelt kelés a múlt.

Nálunk "idő van" mindig.

Ez a nép sose tanult

meg önmagában hinni.


A történelme botrány,

nem bír több égszakadást.

Szaporodik a csótány,

vetésre nincs aratás.


Indokot talál, miért

mikor, hogy kellett volna,

a válasz elől kitér,

nehogy magát okolja.


Összeesküvést keres,

szimatol minden lyukba.

Észrevenni mégis rest,

hogy fejében nő dudva.


A mátrixból kilépve

bűntudatát filézik.

Fontolgatja, lelépne,

míg a földjét kinézik.


"Enni kell, meg inni kell."

"Rendületlenül?" Csodát!

Neki már az is siker,

hogy takarja tomporát.

petruchio•  2018. június 28. 15:43

Kaláka magazin

A mai napon megkaptam a Kaláka magazin antológiát. A könyv 411 oldalon ad képet a ma  irodalmáról, Baranyi Ferenc előszavával.


Köszönöm ezt a csodálatos megjelenést - három versemmel és egy novelámmal.

petruchio•  2018. június 14. 08:18

1865 június 13.-án született William Butler Yeats

William Butler Yeats


Ha már öreg leszel

Ha már öreg leszel, álmatag, ősz,
A tűzre téve, vedd könyvem elő,
Merengj a lágy tekinteten, kelő
Sötét igézeten szemedben időzz;

Milyen sokan szerettek, az üde bájt,
A küllemed, hazug vagy igaz szívű,
De egy szerette lelked, nagy ívű,
Zarándok éned, azt mi belül fájt.

No nézd, a parázs meglelte helyét,
Motyogd: a szenvedély, lásd hogy elillant,
A hegy fölé szökött, vissza se pillant,
A csillagok közé rejtve bús fejét.

petruchio•  2018. május 5. 19:26

Kaláka irodalmi folyóirat 2018 májusi száma

Megjelent a Kaláka folyóirat májusi száma, benne egy versem is helyet kapott...amit nagyon szépen köszönök.
http://kalaka18majus.homestead.com/index.html


Tiszai P. Imre


A szegénységnek szaga van


A szegénységnek szaga van,

valami ecetes íz, ami

a mosásban foszlott szövetszálak

közé bújik és vicsorogva

harap az illatokba.



A szegénységnek szaga van,

a kifeküdt matracok

széthasadt résein ki-be

járó izzadtságok áporodott

bűzei nyakig gombolva.



A szegénységnek szaga van,

a keresztekre feszült vér

eső-könnyekben lecsorgó

igéinek ostyákba száradt

penészes foltjai.



A szegénység matt szürke,

fényeket nyel fuldokolva,

remegve a hullócsillagok

kihűlt helyén bújik meg az

éjtakaró függönye mögött.



A szegénység mindig éhes,

morzsákat söpör kérges

tenyerébe, s nagyokat nyel

ha gazdag szájról csöppen

az étel maradéka.



A szegénység fal mellett jár,

kitér mások útjából, elé

állnak a korlátok, rávigyorog

a lezárt sorompó s őt célozza

meg a mozdony a síneken.



A szegénység bocsánatot kér,

rádobált bűnök alatt bújik

meg szégyenében, amit azzal

érdemelt ki, hogy másokat

zavar a létezésben.



A szegénységnek szaga van,

nedves agyag-szaga, hiszen

ő már csak vendég az élők

között, ő az ki a gyilkos

idők áldozata.

petruchio•  2018. április 11. 07:13

Rozsdás síneken felsír a lélek (J.A-ra emlékezve)


Külváros hozott a világra,
vérben, könnyben, mocsokban.

Magot vetettél,
most a szárba szökő virágot
burjánzó gaz fojtja,
kevesen maradtunk,
alig-emberek,
hitünkben egy jobb világra várva.

Kormos, piszkos
ma is az élet,
fonnyadt fák ágain kúszik
fáradtan a fény,
köd temeti a reményeket
és Szárszó felé,
rozsdás síneken,
acélkerekek alatt
fájdalmában
felsír a lélek.