IGAZ

Egyéb
petruchio•  2018. augusztus 27. 11:52

Elutasított vers

Bár úgy tudom, hogy a főoldalon elutasított vers blogban sem szerepelhet, de látom, hogy más is  - church73 - feltette a verset, így

megkérdezem én is, hogy vajon ez a versem mit árthat a fiatalkorúaknak?....Talán azt, hogy ráébrednek, hogy a halál

létezik és az élet része, a vége? Mi a valódi ok az elutasításra?


Halott öregasszony döglött macskával

Tegnap dermedt halálba, bőre viasz pergamen,
álmos macska nézi még félve mozdulatlanságát,
néha morrant egyet, karmol az ágyvégen,
aztán mosdik tovább, virrasztva az éjszakát.
Nyúzott jószág, korban mint gazdája,
tort ülhetne már felette is a vén kaszás,
unalmában a láncos órát bámulja,
megszokta, nem zavarja a kenetlen nyikorgás.

Lebeg az éjszaka, elmúlik egyáltalán,
vagy már halomba borítva a voltot örök?
A tegnapra nem jön holnap, holnapután.
Erekben megdermedt a vér, fekete rögök.
Döccen majd az óra, ha ellensúly koppan,
ujjnyi port terít lustán mindenre az idő,
csontra száradt foszló szőrök csomókban
hullanak egy döglött macskából, etető
híján, s míg bűzük nem zavarja az élőket,
nyugalmuk ajándék a semmibe zárva.


petruchio•  2017. június 4. 11:33

TPI - M o s o l y o g j


Sokszor elgondolkodok azon, hogy a mosolyra képtelen ember valóban nem tud semminek sem örülni az életben? Neki miért csak az önmaga személye a fontos? Miért hiszi, hogy egyedüli birtokosa az igazságnak? Nem veszi észre, hogy elszigetelődik a normális világtól? Legszomorúbb az amikor már önmagával kezd el beszélgetni, mert mások átnéznek rajta mint az ablaküvegen. Mi lehet a viselkedésének oka? Génhiba? Alkoholizmus? Ego-sérülés? Mindenesetre bőszen támad a világra és fel van háborodva, hogy a sületlenségei nem keltenek visszhangot és még több energiát fektet mások sértegetésébe. Eredmény? Még inkább kirekeszti magát a normális világból, az értelmes emberek közül. Vajon mi ebben a ráció? Az ilyen ember gondolkodik is vagy csak egy légüres térben érzi jól magát? Az utóbbira szavazok.

Hogyan lehet élni mosolytalanul? Ne nevessük ki, ne bántsuk a szerencsétlent ! Segítségre van szüksége, mosolyogjunk rá szeretettel.

"Senkinek sincs annyira szüksége a mosolyra, mint annak, aki maga már nem tud mosolyogni."

(Dale Carnegie)