IGAZ
petruchio• 2019. január 4. 12:47
elutasítás
Ez volt az utolsó húzás velem szemben. Valaki magyarázza már el, hogy ez a vers miért árt a fiatalságnak?
Egy Shakespeare adta ötlet pár sorban, semmi szex, gyilkosság, a magába mélyedő ember gondolatai. Egykoponya körüli játék.MC a négyzeten
MC a négyzeten borul rám,
az énvelem szemben bámul
vissza.
Valahol Helsingör várfokán
koponyával csont-kezemben
- őrült képzetek, halott létezés,
tömegvonzás - menekülés
az eltelt idő négyzetére
gyorsulva - zuhanás.
Kegyetlen vetem le a fejet
(és visszabámulok önmagamra).
petruchio• 2018. augusztus 27. 11:52
Elutasított vers
Bár úgy tudom, hogy a főoldalon elutasított vers blogban sem szerepelhet, de látom, hogy más is - church73 - feltette a verset, így
megkérdezem én is, hogy vajon ez a versem mit árthat a fiatalkorúaknak?....Talán azt, hogy ráébrednek, hogy a halállétezik és az élet része, a vége? Mi a valódi ok az elutasításra?Halott öregasszony döglött macskával
Tegnap dermedt halálba, bőre viasz pergamen,
álmos macska nézi még félve mozdulatlanságát,
néha morrant egyet, karmol az ágyvégen,
aztán mosdik tovább, virrasztva az éjszakát.
Nyúzott jószág, korban mint gazdája,
tort ülhetne már felette is a vén kaszás,
unalmában a láncos órát bámulja,
megszokta, nem zavarja a kenetlen nyikorgás.
Lebeg az éjszaka, elmúlik egyáltalán,
vagy már halomba borítva a voltot örök?
A tegnapra nem jön holnap, holnapután.
Erekben megdermedt a vér, fekete rögök.
Döccen majd az óra, ha ellensúly koppan,
ujjnyi port terít lustán mindenre az idő,
csontra száradt foszló szőrök csomókban
hullanak egy döglött macskából, etető
híján, s míg bűzük nem zavarja az élőket,
nyugalmuk ajándék a semmibe zárva.
petruchio• 2018. augusztus 1. 20:32
Kaláka folyóirat 2018 augusztusi száma
Megjelent a Kaláka folyóirat augusztusi száma, benne az én versem is, amiért köszönetet mondok a szerkesztőknek.
http://kalaka18augusztus.homestead.com/masodikoldal.html
Tiszai P. Imre
Érkezés
Fapados nyomorodás, passport control,
éjszakai járat, bóbiskoló átszállás,
Astoria, rossz oldal, busz szemben,
mért vigyorogsz? te vagy pesti,
ajtóra zárt Keleti, hideg kőpadok,
hajléktalanok felejtik a tegnapot,
matatok a blúzban, még megvan mindkettő,
jó szerető,
légkondis vonat, mindenhol megáll,
döcög a fekete nyárfasor, hold,
az előbb mellettem volt fenn,
horkolok, ébressz majd fel!
petruchio• 2018. július 10. 07:41
Ötvenegy év
Hétfő éjszaka meghalt a feleségem
Elrohant az élet, ötvenegy év,
néha lassult, néha megfutott,
először csak forró ifjúi hév,
aztán minden megnyugodott.
Voltak törések, nem is kevés,
mindig én voltam a hibás,
néha kifogyott a józan ész,
s volt melletted mindig más.
De emlékszel a "zöld" szigetre,
mikor velünk kelt fel a nap?
A tengerparti sétákra, ébredésre,
mikor mosoly tette széppé arcodat.
Volt és van hangos szó, jól tudom,
meg is érdemlem - mégis együtt vagyunk,
köszönöm a türelmed, majd halálom
lesz a megváltásod, utolsó dalunk.
Most az út külön-külön vezet,
talán cél nélkül - csak az idő fut,
de bennünk létezik az emlékezet,
várj - ne zárd be előttem a kaput.
petruchio• 2018. július 3. 15:11
Kaláka irodalmi folyóirat 2018 júliusi száma
Megjelent a Kaláka magazin júlusi száma
http://kalaka18julius.homestead.com/index.html
köszönöm a versem közlését
Rendületlenül?
Elkezelt kelés a múlt.
Nálunk "idő van" mindig.
Ez a nép sose tanult
meg önmagában hinni.
A történelme botrány,
nem bír több égszakadást.
Szaporodik a csótány,
vetésre nincs aratás.
Indokot talál, miért
mikor, hogy kellett volna,
a válasz elől kitér,
nehogy magát okolja.
Összeesküvést keres,
szimatol minden lyukba.
Észrevenni mégis rest,
hogy fejében nő dudva.
A mátrixból kilépve
bűntudatát filézik.
Fontolgatja, lelépne,
míg a földjét kinézik.
"Enni kell, meg inni kell."
"Rendületlenül?" Csodát!
Neki már az is siker,
hogy takarja tomporát.