Könnyek az éjben

petruchio•  2017. augusztus 11. 23:07

Hát eljött a pillanat, mikor az unalom
söpörte félre a vágyakat, mikor a tegnapom
lett érték immár a holnap nélkül.

Percember már másodperceket keres, mikben
még látszol, ahol még játszol mert játékunk jól esik,
de előtted már szakadék mélyül.

Furcsa harcot vívtál, az ész a lélek ellen,
a szívdobbanás most már csak egy fura érthetetlen
ritmus - mert hát győzött az értelem.

Egyre vigyázz, soha ne emlékezz, fájni fog,
ne nézz vissza, ne kérdezz, mert én már nem válaszolok,
és az éjben a könny is fénytelen.





Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

petruchio2017. augusztus 13. 11:00

@Mia36: köszönöm szépen

petruchio2017. augusztus 13. 10:16

@Belle: köszönöm szépen

petruchio2017. augusztus 13. 10:16

@stella_n: mert az érzés is fájó

Eleonora2017. augusztus 12. 15:12

"Furcsa harcot vívtál, az ész a lélek ellen,"

Versedben a lélek győzött, tündökletesen.

dreaming582017. augusztus 12. 11:32

"mikben
még látszol, ahol még játszol"

Imrém a könnyek a legsötétebb éjben is fénylenek...
Ölelést küldök

Mia362017. augusztus 12. 08:30

Percember már másodperceket keres, mikben
még látszol...
ismét szépet írtál

Belle2017. augusztus 12. 01:17

szép.....

Törölt tag2017. augusztus 12. 00:25

Törölt hozzászólás.