Vátesz

petaluda•  2009. július 31. 22:43

Porban a mű a dalodnak hangja sziszeg,
vak szemeket szül az éjjel, fény öli meg.

Habzik a száj, penge feszül a toroknak,
sápad az Ég,  zord szava zúg a Pokolnak.

/kórus/
Sírd óh Vátesz lantodon el,
balga a nép, mert nem ölel.
Sírja a nép, sírja a nép:
lant temet el hősi zenét.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

petaluda2009. augusztus 1. 09:42

Marianna, Robi!

Majd a hárfámon előadom nektek, csak érkezzen már hozzám végre:a ''hárfa'':)
Gy.

mezeimarianna2009. augusztus 1. 04:56

Nagyon szép,eszembe jutottak a középkori lantosok.Remélem lesz még dal amit hozzáírsz és újabb látomásokkal gazdagítod e szépen indított verset.Gratulálok Györgyi!!!:))

Bero2009. július 31. 23:09

Most a legjobbakat kívánom neked
Derűt, fényt és boldogság hegyet
Tengernyi időt, benne csendszigetet
Hol strófákba örökíted szivárványéleted

petaluda2009. július 31. 23:01

Köszönöm Robi!

Ha annyi ''szabadidőm'' lesz, mint neked, majd folytatom:)

Gy.

Bero2009. július 31. 22:53

Jó írás, kár, hogy ilyen rövid. Szívesen olvastam volna még tovább.
Persze mennyi mindent szeretne még az ember.