Sirató

petaluda•  2015. május 9. 20:32

Távolról nézem, ahogy lélegzel.
Az időt sietteted, vagy téged siettet az idő,
mindegy is már, mert a pohár sohasem üres
asztalodon. Szemed, mint jóstükör villan vörösen.
Ne most, mégse, sziszeged a mélynek.
De gerincedben rándul egyet az éj
aztán majd a reggel. Ne félj, tékozló
fiúnak anya fogja le a szemét.
Távolról nézem, mint ha lélegeznél;
de csak sirató ének kering vékonyan, elhalón.
A tested, csak a tested van jelen, a Többi
jeltelen világokba bolyong. A madarak fekete
üzenetét már akkor megálmodtad, mikor még
fel sem fogta szellemed a létet. Követ valami,
vagy valaki azóta követ,  hátra nézni
sohasem volt bátorságod, csak előre.
Törni fel-meg. A szúrások előlről jöttek.
A saját véred töltöd poharadba.
S e méreg tartja, fogja még léted,
ahogyan varázs- füvek az időt.

Troy - Hector's Funeral - YouTube

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Molnar-Jolan2015. május 10. 07:27

"A madarak fekete
üzenetét már akkor megálmodtad, mikor még
fel sem fogta szellemed a létet."...

"A saját véred töltöd poharadba.
S e méreg tartja, fogja még léted,
ahogyan varázs- füvek az időt."

Nagyon erős vers, bódít és mérgez, mint a varázsfüvek.

skary2015. május 10. 05:07

...

estvanbalog2015. május 10. 00:07

...ne sírj ne könnyezz vérrel átitatott nemzet ez ...kibír minden rohamot ,túléli az alázatot...küldök követ dörzsölgessed...eljő világosban is szép ested... https://www.youtube.com/watch?v=7O-ShFHC mfo