Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Sápadt mandragóra
petaluda 2009. március 22. 16:52
Ágyam alatt tejben fürösztöm, tűzzel táplálom
ajkamról mézet csepegek fuldokló göcsörtös kis testére
zihál, amikor éjjel nyugodni térek
a sötétben motoszkál
keresi lelkem kapuit, hová betörhet, beleshet
álmaim nem érnek el, mert rá figyelek
magamat metszem fel neki
neki adom az életem
reszkető vállamon dúdolom a csendet
színes meséket
míg fülembe súgja a jövőt, a reményt
az Eljövőt, ki csókjaim fonja lobogó hajába, mikor nélkülem nyugszik
messzi éjjeleken
a Holdon is magányát keresve
remélve, hogy fájdalmai beteljesülést hozzanak
s míg elájulok, vérembe írja a Nevet, kit nem ismerek, de láz fog el
ha kiejtem, ha fuldoklom......
elfogyok a csendben, elepedek
de írt nem hoz, csak sikoltoz, ha csábos ruhám veszem
s indulni készülök a fénybe
édes fészkében megfertőzi magát
s mérget idéz reám, a kételyt
s mikor kilépek a Nap elé
tekintetem Rá emelem
kit annyiszor megidézett
véres-tejben úszva, szavakat fuldokolva
megjósolva lázam
beteljesedett
s kárhozatom királya lett
Ő és Az Is.
def.67-892009. április 3. 17:46
Lelkem érti, eszem még nem, de még jövök vissza olvasni!
Soultribe2009. március 22. 20:08
Drága Györgyi!
Nem szerelem, a közelébe sem ér a szerelem.
Köszönöm én is a szavaidat!
János
petaluda2009. március 22. 19:36
Drága János!
Köszönöm, gondolataid.
Mindig felemelsz, mert jó ember vagy, bár keresed Thanathoszt folyton, mint titkos Kedvesed, kinek köntöse elé borulnál, hogy vigyen, aztán, hogy ne még.
Vívódsz, ezt érzem.
Szerelem?
Az tud így megbillenteni lelket és testet, tudatot.
Egyszer enyhülni fog, enyhülni tud. Az időt nem ismerhetjük, csak remélhetjük.
Bár tisztább-alkalmasabb lehetnék, még és még.
Köszönöm soraid.
Györgyi.
A javítást eszközöltem:)
petaluda2009. március 22. 19:31
Sándorom!
Tőled e szavak, megtisztelőek.
Köszönöm. Szívből.
Györgyi
petaluda2009. március 22. 19:28
Drága Narnia!
Ez az írás egy vulkán csupán, nem való ''a főoldalra''. Ám köszönöm, bíztató szavaid és olvasatod.
Györgyi
kormanyossanyi2009. március 22. 18:58
Tetszik...gratulálok Györgyi!
Soultribe2009. március 22. 18:15
Ne add a fényed senki emberfiának! Ragyogd be az életet!
Arra ébredtem az imént, hogy nincs azaz emberi szeretet, ami kilendíthetne, kiszippanthatna a saját örvényeimből. A félelemből, mintha minden pillanatban a halálra készülnék, amit oly' lázasan keresek, az ottmaradt Kincsem miatt. Csak egy reszkető gyomor a lét, a tudatnak oktalanul. Kié az őszinte igazság: a tudaté vagy az alatta megbúvó végtelené?
Ne haragudj, hogy elkalandoztam a versed alatt…jó volt Nálad időzni, megint.
Azt kívánom, hogy teljesedjenek be a vágyaid és maradj mindig ilyen szerető és tiszta, mint amilyennek most látlak.
János
(hátulról az ötödik sorban pici elgépelés)
narnia2009. március 22. 17:14
Tapintható képek....érezhető izzás... :))
Mindíg tetszettek a verseid.
Ez ha főoldalra kerül
szívet törne
tőlem is.