Panteista mese a Manóról

Lully : Acis & Galatée - YouTube

Nem volt királyfi, mégis gyöngyökben járt,
harmatos pipacsokból pergették szitakötő hölgyek,
s kis cinegék hímezték bársonydolmányára.
Cipőjét smaragdból szabták szótlan trollok viharos éjjelen,
s mikor járt koppanása muzsikált,
sapkájához pacsirták gyűjtögettek gyapjas repkedő pilléket,
csőrükkel szabták, s alkonyati olajfák levelével lágyították.
Szemét Aphrodite istennő rajzolta hosszú éjjeleken,
majd zafírmandulába foglalta arany homlokán.
Tenyere mikor rügyek közt babrált, tündérek seregét csalta a tisztásra,
s furulyájukat adták neki, hogy táncukat fodrozza,
s Ő napestig trillákat szőtt megannyi szaténcipellő alá,
s az az egy, kinek aranyhaját fésülgette
cirókás ezüsttel hűsülő Kőris árnyában,
dolmánya mélyén nagy rubin lüktetett, mit Galathea fényezett
távoli földekről, sóhaját vízesések vitték tovább, hol aranyhajúja
diónyi hárfán igézte a babérligeteket,
s bogárujjaival hajnalban megfestette a tengereket........