Orákulum/2/

Arcod a Holdé.
Fehér sóhaj.
Ilyen szép nem is
lehet ember...de
angyal sem. Talán.
Jössz. Valahol már.
Várlak.
Belül.
Kezem
már mozdul feléd.
Hogy érintselek.
Esővel?
Villámmal jössz talán.
Égi szekereken.
Bárkán a köddel.
Novemberben.
Égő nyárban?
Vékonyodom.
Áttetsző leszek.
Csak a hangom marad, ha eltévedsz.
..................................................
de Te mosolyogsz szelíden. Még-odaát.
Bennem vagy-vagyok suttogod.
Sohasem egyedül.
Alabástrom arcod fested arcomra,
mellemben dobogsz: lüktető orákulum.

https://www.youtube.com/watch?v=YzEjHd54reI&index=12&list=RD7TU0hE47hS0