Ofélia álma

petaluda•  2011. szeptember 16. 05:39

A köd.
A köd karmol az éj bőrébe.
Vörös vonalakkal húzza meg tekintetem határait.
A vágyakét.
Nem is létezünk.
Te sem.
A felhők fölött élünk,
sem víz, sem búza nem vár;
de a Szerelem. Fény.
Elkapja álomfoszlányaid a szél
gyűri, szakítja.
Húzom, ölelem, szorítom.
Mint pipacsok szirmai. Szanaszét.
-------------------------------------------
Karcsú éjjelen kibontom hajam,
s futok a meztelen földeken
szememben bolond hűséggel...

                    /http://www.youtube.com/watch?v=9GM0d8BBP5k/

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

petaluda2011. szeptember 16. 21:00

Kedves Attila!

Látom a katarzisomat tudod még fokozni:)
Nekem is kedvelt Hősnőm Ofélia.
A kép, mit küldtél varázslatosan visszaadja a Shakespeare-i színeket, szeretem, akárcsak az idézett sorokat.

Köszönöm.

Györgyi

petaluda2011. szeptember 16. 20:32

Kedves Marianna, Mária, Sea, Skary!

Köszönöm.

Györgyi

Törölt tag2011. szeptember 16. 20:11

Törölt hozzászólás.

csillogo2011. szeptember 16. 11:07

A szél gyűri,szakítja és marad mégis... bolond hűség szemeidben!
Szép kedves Györgyi!
Grt.

Törölt tag2011. szeptember 16. 08:06

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2011. szeptember 16. 05:42

szép!!:))

skary2011. szeptember 16. 05:40

:)