óarany kráterek felett....

petaluda•  2009. március 21. 23:16

Óarany kráterek felett
remeg a Föld távoli kékben,
egyedül vagyok, hallom a léptem.
Lugasok emléke, madárraj az égben,
fejemben lüktet a múltad-eljövőd.
Merre hagytalak, nem is létezve
ködökbe rejtve, emlékbe felejtve.
Napok kékek-bíborak egyszerre üzennek.
S valahol majd egy távoli ég felett
egy vila fa alatt leszek Mindened.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

def.67-892009. április 3. 17:43

Micsoda képek, és ezek a színek....!