Nézem, ahogy megnyílnak a vizek...

petaluda•  2014. május 13. 17:05

nézem, ahogy megnyílnak a vizek,
égi vizek nyílnak, néma folyók, jeltelen tengerek;
az evezőkön fény és…fény
vörös árnyékhoz görbülő tekintetek;
a bárka ezüst-füstje lebeg odaát,
itt roppan a reggel, mint lehűlő kövek,
hallom, mintha dalokba vegyülnének a színek,
nehéz kárminok, barnák, égő türkizek;
lányok, fejükön kosárral karcsú övben
foszlanak szét az acélos ködben
…………………………………………………………………….
látom, ahogy zárulnak égi folyók, néma vizek,
a tengeren felejtett evezők, mint karcsú jelek
ezüst-árnyék lebeg a bárkán
mögötte a tekintetek: vörösek;
a hűlő reggelt hallgatom, mint roppanó köveket,
ahogy távoli asszonyok dalukba fonják a nehezülő ködöket
                          roppan---hűl---lebeg

 

                                /Dr. Borsányi László professzornak/

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

petaluda2014. május 14. 16:51

Köszönöm Nektek:)
gy.

skary2014. május 13. 18:44

csak mögné hűljön :)

Molnar-Jolan2014. május 13. 18:22

Szépséges.

jagosistvan2014. május 13. 17:47

Kalap emel Györgyi. :)