Mikor

Mondd csak. Ki a csendben laksz.
Mikor?
Mikor ébredsz hangomra. Keserű sóhajom perzselő szelét mikor sejti meg bőröd? Elindulsz-e majd a hívásra,mely a ködök felől? Elhiszed-e, hogy valahol egy nő már...lélegzeted színeit. Amit rejtesz.
Te. Is haldokolsz?!
Velem. Onnan-ide.
A zsinóron csomók, de lassan összeérünk.
Ijedten, vagy rajongva egymásra talál a száj a szem. Az ágyék.
Mondd csak. Ki a csendben is hallasz.
Hol?
Hol olvasod kínjaim. Rázkódó falakon? A Hold ezüstjén? Tenyered árnyas sebeiben?
Tudom-Tudod. Ikerlelkünk sápadó vékony rétegei között lüktet még egyetlen ér.
Kéken-bíboran.
       
                                                      /Az eljövőnek/