Már távolodón

Még egy sóhajtásra,
de már távolodón…
engedem csillagok
közé engedem mindkettőt
kék-zöld fájdalomban
és aranyló örömben.
Hiába üstökösi szenvedély,
az idő testem sziluettjébe kap,
magányos nőstény szagát hordom
csillagtáncú combjaim rongyaiban,
pedig meztelenre vetkeztem;
lelkem szent barlang tüzeit
látták már szemük. Oda és be.
megszültem magam nekik,
de…………………………………………………………..
félésük szép és óvatos kínja megsebez engem
______________________________________
Örökre

                                                /Két Finek/

https://www.youtube.com/watch?v=l4Qdo-E1MnY