Már megírnám

Megírnám gyönyöreinket.
Már megírnám...
Ahogy egymáshoz simultunk
a szikrázó délutánban.
Hajad zizegő szénáját,
ahogy megoldotta kezem...
kezem, mikor a hevülő magaslatok
közé merült. Barna tüzek lángvilláira
hajló fehér alakom. Húsodba faló
ajkaim forró vad szelét. A pilláid közé rejtőző kéj
első rezdüléseit. Mellem. Elszabadult melleim ringását
telt ajkaid felett. Mosolyom. Megtörő
szomjazó tekinteted. Sóhajod buja szikráit,
mikor vállaimra hulltak. Öled szent csatájába
vesző mártír testem ellobbanását. Izzó érced
szentélyembe hűlő vörös árnyékát.
Már. Még. Megírnám...

                       

https://www.youtube.com/watch?v=N4ebZvq94sg