Karácsony este

Egyetlen mozdulattal felvágta az ereket.
Az összeset. Egyszerre. Karácsony este.
Két napja vérzett. Lassú halál lesz. Gondolta.
-Talán már nem is élek-szólt ki a sorok közül a hang...
ez a rejtjeles valóság túl bonyolult. Szervek?Idegek?
.........de hiszen a lélek?!...........................................
S a gyilkos? A húszévnyi boldogtalanság? Az önző erő
mely tüskéivel a szépbe mar. Múlt idő.
-Mit reméltél-szólt újra a hang...egy Másik. Aztán 
a többi ugyanaz, ugyanúgy.
__________________________________________
Hagyjatok. Egyedül. A halál menyasszonya vagyok.
__________________________________________
Nem maradt egyedül. Seregnyi lélek szárnyas fénye felette.
Őrizték keringve. Várva amikor életre kel. Szemét kinyitja. Újra.
Lélegzetet vesz, sír. Amikor a hegek olyanok lesznek,
mint a csontok. Fehérek. Simák. Érzéketlenek.
Akkor majd reá ereszkedhetnek...

/S-nek/

He cut the blood vessels with  a single gesture.
All of them. At the same time. Christmas evening.
She had been bleeding for two days. It will be slow death. Thought.
-I'm not even alive-  the voice said out from the lines…
this secretive reality is too complicated. Organs? Nerves?
......... but since the soul ?! ....
And the killer? Twenty years of unhappiness? Selfish power
with  thorns embedded in the beauty. Past tense.
-What did you hope for-  said the voice again ... another.
Then the rest are the others, just the same and as well.
_______________________________________________
Leave. Alone. I am the bride of death.
________________________________________________
She did not stay alone. The winged light of a host of souls above her.
They kept watching. Waiting when she comes to life. She opens her eyes. Again.
Breathe, cry. When the scars are so,like bones. White. Smooth. Insensitive.
Then they could descend on her ...

/For S./

https://www.youtube.com/watch?v=5-MT5zeY6CU