Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Freskó alkony után/El köszön és.../
petaluda 2015. augusztus 9. 19:00
/Ezt a veszteséget nem én választottam/
A freskón négy nő.
Hármat rezge fátyolban ringat a
kecses halál, a negyedik égbe
kapaszkodón karját széttárja szája
imától vékonyodó. Párolgó glóriáján
/a halál alkonyodik, vagy az alkonyat haldoklik/
A vörösen hálálkodó halál.
Négy madonna vagy négy szajha megfagyott kínja,
örökbe forduló keserves vergődése bársonyban
és gyolcsban. Duzzadt melankólia sárgás-bíboran.
Ahogy a vér színe fáradt okkerekre törik a fényen.
Széteső pigmentek táncolnak fejemben.
Egyetlen szín csak mi kioltja, szürke mocsokká alázza a sugárzó harmóniát.
Az egyik: karjában gyermek?
Halott, vagy meg sem született talán.
A pólya lefelé nyílón, mintha ejtené a nem is létezőt.
Két asszony; kettő lány.
Csípőjük fáradt teknőibe olvadt fény,
mellük ereszkedésébe tétova alázat szitál.
A másik kettő, mint nőstény kancák zöldbe gerjedő szemekkel
várják a Holdat. Idő előtt. Ideges csontjaikon
a gyönyör fakó rétegei úsznak, mint a száraz lazúr.
Nincs itt az Úr.
Nincs. Itt.
Sír. Mind sír. Foguk résein a bánat szivárog át.
A szomjas keresés. Az oltalmazó várakozás.
Lepelben feltáruló szennyes test s a romlatlan fehér.
Mind. Mind annyit ér. Egyet. Ér. T
Négy nő. S a kép. Keret nélkül csüng az égen. Elemek harcára
szántan zavarodottan rezdülő szépen. Roncsol? Helyet kínál?
Majd, lép a tekintet Új ábrázatra talál.
S ez, szétesik, mint átkos gondolat a vibráló doumo falán,
idomtalanul fel sem fogható görbén, kupola aranyán.
/E.- nek, K.-nak, M.-nek/
2015 Augusztus 7-8-9 Firenze
és valamennyi elszalasztott reneszánsz Mesternek
Sinfonia In C Major Rv112, 2 Andante
Sinfonia In C Major Rv112, 2 Andante - English Concert. Слушать песню из альбома "Vivaldi: The Masterworks (CD 8) - Concertos & Symphonies For Strings Vol. 3" - бесплатно онлайн.