Félhomályban

                  /Hajad ezüst hálóját köti a tél
                   minden csomónál belehalok/

hajában ezüst szögek villantak
-az ánizsgőzös félhomályban-
miket homlokomra szegezett
nevetett
úgy játszott  szentséggel halállal
mint a gyerekek
kerítéseibe akadt szárnyamból
fogaival harapott darabot
csizmája alá törte néma nevemet
engedj el- ölj meg- nyögtem
de a rettegett kórt mit szerelemnek
hívsz tovább viszem
el nem veheted...
                   /Z.nek/

Zbigniew Preisner Prayer - YouTube