Ezüst bárkád

Álltam a színes polcok között,
de a város farka idáig csapott,
asszonyok hangja lökdösött,
belém mart, harapott.

Egy sarokba, mint meséből
ezüst bárkád oda libegett,
csak néztem s belélegeztem
aranyba merülő lényedet.

Álltam asszonyok zajában
a város ide-oda lökdösött,
míg mesebeli tekinteted bárkája
az enyémhez ütközött.