El/köszönés/

                                   /Nektek és Neki/

Jöttök. Tévesztett köszönésekben
és elköszönésekben. Ti. Oldódó arcú lovagok,
lelkem foszlányait szorítva. Már nem éltek.
Mozduló ajkatok vértelenre változik
s gyászom percei elmúlnak rólam,
ahogy homlokomra hull egy kápolna árnya: kezed.