Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Diófa-szekéren
petaluda• 2010. június 2. 22:10
Fehér templomfalakon mozdul egy árnyék...
árnyékod száll, vakít fehéren. Megérintenélek,
ahogy mosolyogsz a télben, mögötted üszkösödő
fák ölén a lenyugvó Nap. Le. Nyugszik. Csak bennem
fordulnak vörös kerekek, álmaim malmát hajtva, hajszolva;
Fény és még Fény.
Megérintenélek, diófaszekérről az aranyló búzába ejtve kezem,
álmos karaván közepén gyémánt reggelen.
Mosolyod vakít, fehéren. A templomfalak ölére nyugszik a Nap. Vörösen.
Üszkös álmaim, mint hajszolt árnyékok mozdulnak az aranyló búzában.
A reggel gyémánt kerekeken hajtja a Fényt. Még és még.
Megérintenélek, ha megérinthetnélek. Diófa-szekéren, télen...
/Neked/
Black2010. június 3. 07:57
2x ment ez a harmadik bocsika..
Black2010. június 3. 07:57
Megérintenélek, ha megérinthetnélek. Diófa-szekéren, télen...
gratulálok.. csak nem tudnád kicsit erősebb színnel írni máskor..? kifolyik a szemem:))
Black2010. június 3. 07:56
Megérintenélek, ha megérinthetnélek. Diófa-szekéren, télen...
gratulálok.. csak nem tudnád kicsit erősebb színnel írni máskor..? kifolyik a szemem
petaluda2010. június 3. 05:59
Mária kedves!
Köszönöm a Fényt.:)
Szeretettel.
Györgyi
csillogo2010. június 3. 05:54
Telve csodás sóhajokkal, érzelmekkel, kívánom,hogy a reggel hajtsa egyre közelebb és közelebb - gyémánt kerekein - hozzád a Fényt!
Nagyon szép!
petaluda2010. június 2. 23:15
Kedves Marie!
Köszönöm.
Te pedig jól érzed és érted a bennem formálódó ''energiákat''.
Köszönöm szép soraid!:)
gy.
Marie_Marel2010. június 2. 23:03
''Fehér templomfalakon mozdul egy árnyék...
árnyékod száll, vakít fehéren. Megérintenélek,''
Érzelemdús sorok.
''Megérintenélek, diófaszekérről az aranyló búzába ejtve kezem,
álmos karaván közepén gyémánt reggelen.''
Szép. Megint megcsillogtatod gyönyörű szókincsed.