Arannyal-kékkel

petaluda•  2011. június 18. 22:46

Ezüst próféciámban élsz, háborítatlanul,
az éhező időn kívül...
Mosolyod lakja ott a szobákat,
az eget.
A szoba, hol a plafont ismerem csupán,
a repedésekbe sóhajtott félelmeket,
a tekintetből kiolvadó színeket;
Mint mítoszok hérosza átsétálsz a valóságból
az ábrándok termeibe...ide.
Szoborszerű tested felém magasodik,
hajadban feltűnnek a halandóság fényei;
Szép.
A szárnyak magam alatt gyűrve.
Mintha ringatnál, de nem;
Csak a képzelet hintájára ültem,
szakadós fonálon libben a kép.
Zuhanás.
Kezed mozdul, tekinteted turmalin spirálját súrolom,
el sem érsz, te;
mint álomból születő, álomba vesző
széthulló részletek, eltűnsz.
Feltűnsz.
Földöntúli lényed eltakarja az anyag sűrű békétlensége.
Lélegzetem visszafojtom, nem merem...
Mégis a hidak,
a hidakat felperzselik a tüzek.
S közben teszed a dolgod,
kesztyűd az égbe mártod,
s én némán megfestem törékeny ujjaid
arannyal,
kékke
l.

  YouTube - Flower tunnel chéri.wmv

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

petaluda2011. július 14. 06:31

TudodKivagyok?

Én vagyok.
Te?
Én tudom ki vagy!
Te?
:)

petaluda2011. július 14. 06:30

Filemon!

Köszönöm.

Törölt tag2011. július 14. 00:56

Törölt hozzászólás.

Filemon2011. július 14. 00:54

Ez is szép nagyon, és itt ott szomorkás is

petaluda2011. június 19. 09:01

Kedves Mária, Pepo, Károly!

Köszönöm a sorokat.

Gy.

petaluda2011. június 19. 08:59

Kedves Miklós!

Nemcsak ''görög mítoszok'' vannak.
Köszönöm, hogy elolvastad.

/Egyébként én is:)/

Cs.Gy.

skary2011. június 19. 07:30

én mög nem..de nem is tom mi ez? :)

koszeghymiklos2011. június 19. 07:27

az a baj, hogy tanultam görögöt és ez így baromira hülyén jön ki. :)

csillogo2011. június 19. 07:23

Jó ez a prófécia - háborítatlan, de nem tökéletes, mert csak a képzelet szépíti és az ecseted!
Rég láttalak - örültem neked kedves Györgyi!
M

pepo2011. június 19. 06:07

Földöntúli lényed eltakarja az anyag sűrű békétlensége.
Lélegzetem visszafojtom, nem merem...
Mégis a hidak,
a hidakat felperzselik a tüzek.
S közben teszed a dolgod,
kesztyűd az égbe mártod,
s én némán megfestem törékeny ujjaid
arannyal,
kékkel.