A Hajnal Katonáinak

petaluda•  2009. április 30. 22:11

Mint a Többiek, Fénnyel érkezett.
Tudata nem volt éber, de álmodott.
Miként a magzat ki vénákon át filmeket lát
vibrálva-szörcsögőn.
Szép volt. Égi-hasonulás.
Vigyáztak rá Fény-Katonák.
Mint. Ahogy.
S a pólusok szemközt cserélve.
E létben az anyag imádata jegyében:
torok harapás-----
Az Ember. Aki mindig siet
látását maga mögött hagyja
és feloldja lassan önmaga emlékeit.
Öl. Remél.
Köztünk legyél, osztódj, mint a Hajnalok megannyi ébredésben.
Fél. Ölel.
Választott. Mint letűnt korokban
Másra-Máshova figyelők,
az átok nevével szent tűzbe ereszkedők.
Kiválasztott.
Súrlódnak a tengelyek, az Univerzum sziszeg.
Habokban menekülő vizek.
S a Faj, mit Isten valaha megálmodott.
Megadatott.
Az Idő.
Végtelen.
Az Idő.
Vég....
Mégis Fényre ébred,
letépi az árnyakkal terhes lebegő falat.
Hisz. Megoszt. Áldoz.
(Vagy)
Áldoz. Hisz. Megoszt.
Nyelvet keres. Nyelvet talál. Cserél.
Bensőjét megindítja egy Ősibb. Az Ősi.
S hallja---látja---továbbadja
Mint a Többiek.

/SN-nek 2009 február/

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Bero2009. május 19. 13:34

Mélységekkel teli szép sorok...

Törölt tag2009. május 1. 08:23

Törölt hozzászólás.