A folyosón

A folyosón...
A szobákban lelkek
muzsikáltak.
Hozzájuk talán?!
Fentről.
Úgy sétáltál végig a köveken,
mintha szárnyad sosem lett volna.
Nézted a képeket a falakon.
Az emlékek színes foltjait.
Arcod lágy volt, homlokod íve, mint antik isteneké,
hajad fekete hullámai fegyelmezett ringásban,
a székem mélyre süllyedt...
néztelek, közben elfelejtettem minden kínt,
a mellettem bámuló gyermeket,
ahogy lassult kezem, s a csend...
csak egy csellóra emlékezem
eltűntél hirtelen;
okker kabátod karodra vetted
s vitt a város, liftek, a fekete szájú éj
messze
örökre
kezemben a papír....
néma sorok
fehéren a fehér
-------------------------------------------------
hol keresselek........
keresselek?