Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Télben
peronlako• 2024. november 1. 17:11 • olvasva: 59
Télben
Reped a köd, siklik az éj,
arcomba vág az északi szél,
gyötör, lohol sorsalak,
nyűg a szempillámon leragad.
Könnyed érint, ne félj,
zabolázz, mint gyermeket,
ölts karodból rám ketrecet,
hogy lehetnék szabad.
Terhek ragadnak,
de a szív remél,
oldja bús kötelét.
Hanyag lehelettel
köszön a tél,
morog szorult, konok.
A játszi dér
fanyar szirmokon kullog
Animanongrata_2024. november 2. 13:28
Remek vers nagyon egyedien szép, gratulálok :)
liketorn2024. november 1. 20:06
Goromba szelek aláírják a telet
De jönnek még jobb idők minden peron előtt :)