peronlako blogja
SzerelemLillafüredi emlék
Lillafüredi emlék
Lassan egy éve múlt.
Voltak a fák dermedve télen,
s mi köztük ballagtunk.
A tó is csendes volt, némán megfagyott,
arcunkat hideg szél csapta,
ölelve mégsem fáztunk.
Vízesés és meseország
szívünkbe hatolt,
boldog szíved hűen, lágyan,
érzelemmel átkarolt.
Szemed fénye meg-megcsillant,
büszke erőt ontott magából,
gyermeki mosolyod szüntelen
boldogító tüzet gyújtott lelkemben.
Minden megállt, várt némán,
a kisvasút is rég elcsendesedett,
csak az idő vágtatott, rohant tovább.
Sodort magával minket az élet sűrűjében.
De a képek, percek magamban maradtak,
s szívem mélyén, ajtók mögött bezárva
dohognak, barlang mély hűvösén lapulnak,
s gondolataim a múltba sodorják vissza néha.
Mosolygó szemed
Mosolygó szemed
Mosolygó szemed,
halk szavad
gyengéd, lágy szerelem,
őrzöm szívemben hűségesen.
Szüntelen érezni vágyom,
mit Isten rám szabott,
a könyörtelen szenvedést,
s veled parányi boldogságot.
Mosolygó szemedre
ha kérlelőn tekintek,
szánj meg néhanap,
még ha oly nagy is az
áldozat.
Öleljük egymást
végtelen éjszakán,
szívemben lapuló remény,
örökre maradunk így talán.
Oszoljon minden felhő,
mi felettünk lebeg,
félőn szorítom kezed,
ajkam egy szót rebeg.
Szeretlek!
Melletted ébredve
Melletted ébredve
Melletted ébredve, kedvesem,
szelíd tavaszi reggel,
arcod mosolyától melegszem.
Lassan nyíló szemvirágod ölel.
Álmos kezem hajadba fúl,
ragaszkodó szívem zakatol,
ringat lágyan, konokul.
Tekinteted érint, simogat rám hajol.
Angyali varázsod kacsint,
sorsom lábát tördelve
rám bilincset kattint
szerelmed.
Némán is értjük a percet,
egymás rezdülését,
fonódva tüzes, lázas,
vad szenvedélybe.
Lágy kezed
Lágy kezed
Lágy kezed,
gyengéden forró, ölelése vonz,
s én mosolygok a sivár élet
melegházi kertészeként.
Ha láthatom
télben virulni
azt a vörös rózsát,
mit kettőnk szívében
magzott a szerelem.
Lelkünk tisztasága
ragyog felettünk,
mint égi fóliasátor,
s a sarkaiban
örökmécses lángol.
Csak egy virágot
láthatsz a kaktuszok közt.
Kik sírnak,
nem bonthatják szirmaik.
Szeretem a virágot,
bár leckéztet a világ,
de szeretnék én is
szirmot bontani.
Te édes virág.