Vetületem

pepo•  2016. szeptember 5. 21:25

Lépj bele az árnyékomba
vetületem lehess
megérezd ami bánt
és velem vétkezhess.
Ha már itt vagy
magamban a benned
bármi lehetsz, ami én
nevethetsz
sírhatsz, árnyékom
vagy és vagyok
együtt így, majdnem végtelen.
Jön az éj, megszűnsz
én is elveszem
összezár, szem lezár
lassan minden megremeg,
-bennem fáj
létem zár, el nem enged
reggel feltűnsz hirtelen
ahogy tegnap és holnap
vetületem árnyékában
újra fellelhetsz...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

dreaming582016. szeptember 7. 11:04

"vagy és vagyok
így együtt majdnem végtelen"

Remek!

Törölt tag2016. szeptember 7. 10:57

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2016. szeptember 6. 04:02

megszokás lehet,ha árnyékodban lép és olyat is láthat amit nem szeretnél...jó lett...