Végtelen.

Szavaid csengenek
úgy
mint delet jelző harangok.
Álmaim veled zúgnak
rohanó kicsi patakban
elmerült csónakod
én vagyok.

Szélbe kiáltok,
égnek dörgése a válasz
vihar ha közeleg
szemem a villámokat várja.
Csapjon le rám
legyek én a célod
jeges eső ha veri arcom
kezemmel szemem
majd eltakarom.

Nem fájnak a sebek
hajnali harmat
begyógyít újra
egyszerre gyűlöl
a hold
álmom belém tolja
vele ébredek
ő a barátom
sötétség ölel
hideg a vágy
meleged
a holnapokban találom..*