Valahol más

pepo•  2013. április 20. 19:21

Lerovom betűkben
ajkam csukott vonal,
elképzelem amit látok,
szemhéj zárt korom lét.

Feltenném kezem
hogy integess te is felém,
lépteim tenném,
de a rög vonz, megkötött agyag.

Dióhéj elszáradt zsebemben
termését
ízként idézem magamnak,
virágzott a nád,
valahol most
csendes eső,
hűs harmatot hoz
egy forró délután....

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

32013. április 22. 13:17

Megérintett versed. Ibolya

Törölt tag2013. április 21. 13:07

Törölt hozzászólás.

pepo2013. április 20. 19:32

:)

Törölt tag2013. április 20. 19:32

Törölt hozzászólás.

pepo2013. április 20. 19:31

78,,,,hmm..akkor fényesek voltak azok a kövek,,neked is,,igaz?

Törölt tag2013. április 20. 19:29

Törölt hozzászólás.