Üzenet?

pepo•  2010. augusztus 12. 22:41

 botorkál a szél
 saját magában jár
 magányosan
 mint néma vándor
 itt ott
 meg-meg áll

 nézd ott a teraszon
 magányosan
 egy lány
 port kever
 büszkén
 lába elé áll
 nem lehet
 megretten a szél
 szelídül
 nyugszik

 már csak szellő
 és lassan kihűl
 lábaira fekszik
 öleli
 el nem ereszti
 szél szerelem
 szerelemmel
 lányt ki már nem magányos

 erősen öleli
 kúszik most lágyan
 alakot ölt
 lány ajkáról mosoly indul
 kezével kutat
 de a látvány
 lassan elszenderül

 kezét húzza
 haját tépi
 szélből ember
 csak a por képét nézi
 fátylat hajt most szemem
 mert én láttam
 mikor a magányos lányt
 a szél
 elkapta és ellopta magának
 
 szellő már nem szél
 hanem orkán
 dacoló tajték
 mert már nem egyedül jár
 néha látom még mosolyát
 mikor port kever a sarokban
 érzem jelenlétét
 ott a fák alatt
 ahol én várok most..
 csak csendben
 nyugalomban..

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pepo2010. augusztus 13. 19:48

:)

Lirian2010. augusztus 12. 23:41

:))

Törölt tag2010. augusztus 12. 22:49

Törölt hozzászólás.