Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Utamon...
pepo• 2010. április 1. 22:23
Szemem elé emelem kezem,
tétován keresem
melyik az én utam,
melyiken lehet az életem.
Lábam emelem
botladozva próbálom életem,
lépésnyi minden napom
az úton hol merre,
mond félúton,
vagy a végén megálljak e vagy lassítsak,
már nem tudom.
Utam, kezdetem
könnyekkel verten kezdtem.
Fájt a születés,
még lépni sem tudtam
és haladtam az utamon én..
Lejtők mélyén, dombok tetején,
bánat nevetés, hullámok tépnek még.
Utam most egyenes.
virágok közt vezess,
nem érdekel a távolság, nem sietek
itt az út szélén.
Most bennem van a megnyugvás.
Kicsikinga2010. április 13. 20:10
Gyönyörű!!!
Erről pedig ez jutott eszembe:
http://www.youtube.com/watch?v=5NDuj-MyV yA
kathye942010. április 5. 07:50
nem érdekel a távolság, nem sietek
itt az út szélén.
Most bennem van a megnyugvás.
... ha helyesnek érzed akkor ne térj le az utadról. Nagyon szép gondolatok, és jó hogy így mondatba tudod foglalni azt,amit a szíved-lelked mond. :)
pepo2010. április 2. 13:25
:)
Törölt tag2010. április 2. 08:56
Törölt hozzászólás.
mezeimarianna2010. április 2. 05:03
Örülök...szólj ha segítsek!:))Szép!!!
Törölt tag2010. április 1. 22:43
Törölt hozzászólás.
bomover2010. április 1. 22:26
...melyiken lehet az életem...