Töretlen

pepo•  2016. február 21. 20:33

Nem töröm meg a csended
csak egy csokor virág
hajlongó gondolatok
-bennem
ki nem mondott szavakkal
csak így
felelőtlenül figyellek
vágy kering szememben
s-kilátszik ajkadból egy emlék
kebled árnyéka a falon
márvány combodon kezem
vért tódít bőröd alá.
Megmarad majd a helye
lila lesz, ölelésbe sóhaj
nem töröm meg a csended
virágszirom hulló lazaság,
víz nélküli vázában elsárgult
minden perc, eltolt valóság...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pepo2016. február 22. 19:42

köszik:)

Pera762016. február 22. 19:29

Tetszik-vers. ;)

Mikijozsa2016. február 22. 15:08

Jó :)

Noxon2016. február 22. 14:55

"minden perc, eltolt valóság..."
drámai

Mamamaci402016. február 22. 14:21

csoki érte!

skary2016. február 21. 20:35

minden eeemúlik..a virág..a váza...az emlék