szappanbuborék

pepo•  2010. október 5. 19:36

színes gömbként utamra indultam
vágytam a könnyedségre
arra a sok csodálkozó szempárra
a világba képzeltem magam
egy hegy tetejére
Óceánok közepére
mindent látni, így gömbként
törékeny mivoltom apró szilánkja
rácsodált a névtelenség
mindenn
apró és hatalmasnak tűnő szépségére
nem jutottam messzire
az életem csupán pár másodperc
már számolják
nem sok az időm
de még élnék
annyira szeretnék, maradnék
apró cuppanással
elköszöntem  világtól
az utolsó amit láttam
apró szemek
ajkak, nevetéstől hangos kert
örültek a halálomnak
nem éltem hát hiába
nevetésben vesztettem el
minden szépségem
nem voltam más csak egy
szappanbuborék

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Lirian2010. október 5. 21:44

''nem éltem hát hiába ...''

:))

Törölt tag2010. október 5. 20:23

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2010. október 5. 19:58

:(((