Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Rejtve dacolva.
pepo• 2010. március 15. 16:32
Dacolnak szavak
mint száraz falevél
mit a szél kerget
cibál
poros utcákon
árkokban, sáros út mentén.
Dacolnak, kiáltanak
szél hangjában elveszve
hánykódnak.
Falakon verődve körmeikkel
vakolatot tépve.
Dacolnak, de meg nem tőrnek
s el nem hullanak.
Csak a széllel kergetőznek
elbújnak, elfelejtett mondatokba
újra érlelődnek.
Mamamaci402010. március 17. 23:01
''Dacolnak, de meg nem tőrnek'' talán nemcsak a szavak, hanem az emberek is...én legalábbis ezt csinálom, amikor nincs kedvem brummogni :)
pepo2010. március 15. 20:34
köszönöm..
.. :)
dreaming582010. március 15. 19:40
''elbújnak, elfelejtett mondatokba''
Törölt tag2010. március 15. 18:46
Törölt hozzászólás.
zsuzsy2010. március 15. 18:32
Mert a mondatok mondani valója a lényeg, és ha ezek újra előjönnek ,újra érlelődnek bennünk...
Nagyon szép a mondani valója ...:)))
mezeimarianna2010. március 15. 18:14
Igen pepo ez remek lett:))
Black2010. március 15. 17:54
érlelődnek .!!
pepo2010. március 15. 17:28
köszi Nemi.
hmm? mester,,de
mezeimarianna2010. március 15. 16:58
Gratulálok szavak mestere:))
Törölt tag2010. március 15. 16:44
Törölt hozzászólás.