Reggeli némaság

Reggel kakas helyett,
-színek nélkül
szarka rakta fel a napot az égre.
Szomszéd kutya falkája felrágta az aszfaltot
fékcsikorgás helyett vonyít a gyengébb
reggel van, az álmoktól rövidek az esték.

Te leheld rám az álmot
takarom alól ne lógjon ki a lábam,
párnámból vedd ki a szalmát
zörög az agyamban a kalász
nyári meleggel a kalász szúr
léha árván...

Tücsök alszik, én fekszem a küszöbén
vonójáról lerágja az idő mind az összes hangot
nyekereg majd mint a bot, eresz csatorna aljából
fonok neked, éjféli harangszót...

Reggeli kakas fő az udvar közepén,
a hangulat térdig érve rapszodikus
nyílik csendben a sárga és a kék.