Nyári ablak

pepo•  2014. november 24. 20:15

Talán majd megtalál szemem
nyári ablakon át
pihenve mozdulatlan kezed
párnát ölel
én pedig a sóvár vágy,
hajlandó leszek néhány gondolatra.
Veled lenni csak úgy
ahogy a hetek telnek, a térben
szinte mozdulatlan.

Talán majd szemed engem is megtalál
nyári ablakon át,
pihenésből felébredve
mosolyogsz majd rám.
Felém közeledve
tenyered majd az üvegre téved
szemedből ömlő mosoly
kezünk az üveg két oldalán,
te ott én itt
neked nyár a kertben
nekem a szobában vak tél
elvegyítve annyi szomorú délután.

Csak pár milliméternyi küzdelem
melletted pihenni még
annyi éven át...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Marie_Marel2014. november 26. 22:35

A vége igazán erősre sikeredett.
"te ott én itt
neked nyár a kertben
nekem a szobában vak tél
elvegyítve annyi szomorú délután.

Csak pár milliméternyi küzdelem
melletted pihenni még
annyi éven át..."

Bugatti3502014. november 25. 18:03

nekem a szobában vak tél
amíg a kezed párát ölel...

Törölt tag2014. november 25. 12:08

Törölt hozzászólás.

csillogo2014. november 25. 06:56

Nagyon szép - ihletett vers!
Pepo!:)

skary2014. november 25. 05:05

ámen

BakosErika2014. november 24. 20:53

Felém közeledve
tenyered majd az üvegre téved
szemedből ömlő mosoly
kezünk az üveg két oldalán,
te ott én itt ...