Miről álmodik a táj

Mit álmodik ilyenkor a táj,
érnek magjai,
-vagy talán
sarjadva éled a holt világ.
Harmattal jövő
dombtetőn vakító reggelt,
fekete madarak a tarlón
mint gyászmenet
most szomorú illat temető.
Megvárom csodáid
bár tudom, nem leszek hiány
észre sem vesztek majd
ha már nem lesznek lépteim
nyomokat nem hagyva sehol
kérdőn tekint valaki rám,
vajon mit álmodik ő,
ki alig volt csupán...