pepo blogja

megvárlak az esőben
nyíló holnap, napvirág
hajnalban ha ébredek
megnézem arcodon
milyen álom bontja szirmát,
kezed kecses, mint mosolygó
-arcod mi tiéd
nevetésed pedig osztható pillanat
megvárlak az esőben hogy kinyílj
apró virágod, látom, ezért nyugtalan

Tegnapi kedvenc szavaimmal,
ellennék csendben
mint hajnali erdő
hűvösen apró neszekkel.
Ti tegnapi szavak
hiányos szemek és barátok
kihaló emlékekkel küzdve
lehunyom szemem, hátha
bennetek vagyok mint emlék
kedvenc szavak, mind megvagytok
el nem feledett hajnali erdő, harmattal
napkelte. Csendben.

Nincs kilenc életSem örök megbocsájtó
Hol elvész mint meleg takaró
Megtennéd újra, égjen mint meleg
szívmeleg kandalló
Hangja forró ropogás
Vasakarattal bíró legszebb imám
De nincs csak egy élet
Mindben veszendő,ajtajàn a zár rozsdás
nyikorgó ajtósarok,eret vag az érc
Kék ég,sáros út,melegből kérő-én is.csak esendő...