Hírtelen álom.....

Elért a hirtelen álom,
szememre mázsás kezed zuhant rá.
Megmozdult bennem egy kép.
Azt hiszem, igen, te voltál.
Furcsa régi fekete ruhád
fejkendőd, befonott hajad
úgy mint rég.
Most is kikandikált ősz tincsed,
látni véltem.
Ráncos kezeddel olvasód markoltad
felém léptél
és nekem nyújtottad.
Tudtad nem veszem el, emlékszem
féltetted, mert régi volt
még a te nagyanyádé.
Hát tudom, jól emlékszel.
De miért akartad nekem
miért, most ez bánt.
Imára kulcsoljam kezem, hitet így adnál.
Felriadtam, utolsó képem
ahogy távolodsz
egy szétfoszló álom képben...

Gyújtok egy gyertyát neked..