Háttal az ismeretlennek

Mindenki vágyódik
oda ahova nem lehet
ahova már nem kell
mert nem ért annyit.
Nem lehet.
Hova vigye a lába
hegynek fel
mert egy reggelen
álmából kelve magát
egy szakadékban találta.
Most sincs más
hideg van fázom
lucskos a fű, cipőm régen
elázott.
Nadrágom feslett szárral
leng percek csak a napok
nehéz múlásában.
Már nem visz a lábam
szembe fúj a szél
így hátam döntöm
egy kiszáradt néma fának.
Sors most fürkészi szemem
lecsukot árnyakként itt vannak
minden elmúlt kegyes
s kegyetlen történések.
Lép menj tovább
sarkadban a jövő.
Lépj tovább
én vagyok a fa
mi most mindennek ellen áll.
Te vagy tudom
tudom hogy te vagy
nem kételkedem
abban sem ki vagy
itt vagy bennem
itt voltál mindig is velem.
Merre legyen hát
gödör
vagy, vagy miért nem mész
kérdezned sem kell
menj
ne kételkedj hát.
Mindenki vágyódik
mindenki fizet
ki hol jár most
kérdezd meg te magad is
hol tart most a szíved..*
Gyere menjünk tovább...

 http://www.youtube.com/watch?v=jL-AFCj8FR8&feature=related