Füldugó

pepo•  2010. szeptember 17. 16:35

Nyüszít a tér, elkerülném
de utam erre visz, zsibongó
ezer arcú világ, kicsi közepén.

Üvölti életét, taszítja létem
rám kúszik, mellemet tolja
nem enged, fülem már fáj
megszül így a sikoly,
nagy a zaj földi a nyüzsgés.

Arcok, ismeretlenek
ajkuk mozgó kérelem.
De nem értem, magam sem
elveszem a zajban,
kezem nem foghatod
fejemen tenyerem.
El kell zárnom a hangokat
így menekülni. kapaszkodni
macska kövek réseiben megbújva
lépésenként, lassan átérek.
Teret vesztetten vétkezem.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pepo2010. szeptember 18. 09:50

:)

Törölt tag2010. szeptember 17. 19:20

Törölt hozzászólás.

mezeimarianna2010. szeptember 17. 16:59

:((igen...

pepo2010. szeptember 17. 16:57

te is..?

mezeimarianna2010. szeptember 17. 16:51

Hát te is??Jó vers,nagyon!!!