Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!
Figyelmetlenül
pepo 2015. február 25. 20:48
Tétován hunyorog a reggel
egy szendvicsért sorba állsz
arra gondolsz éhed majd elűzi
közben meghallgatod
mindenki baját, a tegnapi film
meccs, nem halad a sor.
Vonatkerekek csikorognak
páran feladják, nem lesz hely
végre sorra kerülök, kérek-fizetek
az ajtóban már félig a falat
szembe jössz úgy, pont mint tegnap
tele a szám, szemedben huncut
mint egy érezlek délután.
Mindig fehér a háttér,
csak a szemem kékjén át látom
milyen egy nap, ha nem azt figyelem
ami magamban fáj...
pepo2015. február 26. 20:28
sokan tudjuk...
Rozella2015. február 26. 20:22
"Nem az az igazi fájdalom, amitől könnyes lesz a szemem, hanem,amit egy életen át könnyezve hordozok csendben." Bizony !
pepo2015. február 26. 20:08
köszik:)
BakosErika2015. február 26. 06:00
Szép vers!
skary2015. február 26. 04:45
neköm barna :)
Törölt tag2015. február 25. 21:03
Törölt hozzászólás.