Évszokások

Elég lenne
ha nyár lenne
tétlenül,
merengőn,
távolban keresgélőn,
Elég lenne...

De a tél
éppen ilyen
marasztaló, megkötött
fagyba ágyazott
szétszórt dunyha tér.
Eldugott mesék
erdők, és én
szerteszét...

Éppen elég a tavasz, és ősz
temetőben alvó,
síró születő,
árnyékban is szép szerető.
Korán éj, halkan bár
de lélegző.
Éppen elég ez így
egymás után, mindben ott
egy-egy délután.
Merengő-feledő
távolban keresgélőn...