Esőben valahol

pepo•  2020. március 11. 18:48  •  olvasva: 197

Lágyan ahogy tegnap
szebben ahogy holnap
elsétálhat az idő
lényegtelenül vakon,
mi mozdulunk
tanulva újra és újra.

Esik az eső
aszfalton késői fényben
furcsa rajzok a  nyirkos úton
beleképzellek azokba a furcsa
mozgó képekbe, mindenhol ott vagy,
érzem kezed, megfogja pillanatom
átkarol, belém bújva elkéred melegem.
Én pedig szívesen adom,
mind a tiéd, míg kéred...

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

Ernest2020. március 13. 00:17

"belém bújva elkéred melegem."
...
"mind a tiéd, míg kéred..."

Mikijozsa2020. március 12. 08:40

jó lett

skary2020. március 12. 06:36

:)