Elfelejtett csendjeim

pepo•  2016. október 12. 20:18

Eltemettem
apró mozdulatlanságaim
velem megszületett elveim
majd megteszem, meglesz
holnapig ráér.
Már csak holnapig várok
aztán megteszem.
Hajnalig beszélek és beszélek
elalszom mondataim végén.
Csillagos ég alatt hanyatt figyelek
megépítem kertem, kemencém
ad majd illatos szépséget
ropogós kenyeret.
Fák alatt ha szól a szél
én őt is megértem
mi mindenről mesél.
Értettem minden szavát a világnak
-csak felnőttem
elfelejtettem a jelekből olvasni
megszánom éveim
teltek, de nem hiába.

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pepo2016. október 13. 20:17

köszik:)

beam2016. október 13. 12:57

csak felnőttem.......

skary2016. október 13. 04:50

és az éveid megszánnak...

baramara2016. október 12. 21:50

Felnövünk, de jó lélekben gyereknek maradni!
Tetszett a versed!

Mamamaci402016. október 12. 21:21

tetszetős cím, jók a gondolatok, de azt hiszem az "értettem" akart lenni, kimaradt egy t!