Egy-hangú suttogás

pepo•  2012. június 19. 20:44


Egy-hangú suttogás


Csak egy séta, olyan egyhangú suttogás
gátat raktam közben, szavak közé bújtatva
torlaszt némi gondolatnak.
Fertőznek emlékeim, pedig
a porral rúgom félre őket magam előtt.
Felhőkben mosoly éled, bennem is,
mert ismernek, jártam itt már, sokszor
utcasor a fasor, házak a bokrok
minden változó, csak én nem,
fájnak a magam mögött hagyott lábnyomok.
Hiába szél, eső és hó, vihar után özönvíz
csak olyan sebre borogatás, életemben
annyi minden elfoszló…
Úgy kerget a sors, mint a szél - egy száraz fűcsomót…

Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

pepo2012. június 20. 19:27

skary...:)

pepo2012. június 20. 19:26

Harsányi...köszi

pepo2012. június 20. 19:26

zotya...köszi

pepo2012. június 20. 19:25

Blacki...köszi

skary2012. június 20. 05:28

ballankóró :)

Harsanyi2012. június 19. 22:40

Nagyszerű vers.

zotya682012. június 19. 22:02

nagyon jó :)
az a fertőző emlék, meg a felhős dolod, meg a vége is nagyon jó lett :)

Black2012. június 19. 21:27

Úgy kerget a sors, mint a szél - egy száraz fűcsomót…nagyon szép lett

pepo2012. június 19. 21:05

köszönöm Kata...

pepo2012. június 19. 21:04

mindennek itt lesz az ideje,,,1x...

19702012. június 19. 21:03

Mesteri és nagyon szép...
''fájnak a magam mögött hagyott lábnyomok.''

augusztus2012. június 19. 21:01

mosolyogj
:))
ppp